Az elnevezése valószínűleg a „Mohorovičić felület” kifejezésből származik, ami nem más, mint a földkérget és a köpenyt elválasztó vékony réteg. Az is elképzelhető, hogy kerbál tudósok nevezték el így, mivel azt hitték, hogy lávaóceánok és lávafolyók találhatók a felszínén.
Moho felszínét világosbarna fennsíkok és sötétbarna árkok tarkítják. Sűrű, kráterekkel borított felszíne – még ha nem is rendelkezik annyival mint Kerbin vagy Jool holdjai – erózióra utal. Mivel közel kering Kerbol-hoz, az ár-apály erők valószínűleg időszakos vulkanikus tevékenységet okoznak, melyek feltöltik a krátereket. Az időszakos vulkanikus tevékenység bizonyítéka, hogy megszűnt a 0.18-as verzió kiadásában, utalva arra, hogy Moho-t éppen akkor fedezték fel, mielőtt ez a tevékenység megszűnt volna. Moho mindkét sarkpontján egy-egy szűk és mély kráter, vagy ahogy gyakran nevezik – „víznyelő” [Sinkhole] található. A jelenlegi elemzések szerint az északi kráter mélysége körülbelül 5 km. Sajnos a mérésre használt szonda megsemmisült az egyre jobban szűkülő falak között, mielőtt leért volna a legaljára. További három szondát küldtek le, hogy 100 méteres pontossággal meghatározzák a mélységet, végül az utolsónak sikerült is ezt 4,6 km-ben megállapítania. Feltételezik, hogy ezek az árkok szunnyadó vulkánok kürtjei, de ez még megerősítésre vár.
A Moho viszonylag sok, számszerűen 12 tájegységgel rendelkezik. Az Ike mellett az egyike annak a két égitestnek amelyiknek különböző északi- és déli-sarki tájegysége van. Az északi sarkon egy nagy „víznyelő” található amelyt csak Nagy Víznyelőnek [Northern Sinkhole] neveznek.
Tájegységek
Felföldek [Highlands], Középföldek [Midlands], Központi Alföldek [Central Lowlands], Nyugati Alföldek [Western Lowlands], Dél-Nyugati Alföldek [South Western Lowlands], Dél-Keleti Alföldek [South Eastern Lowlands], Kisebb Kráterek [Minor Craters], Kanyon [Canyon], Északi-Sark [North Pole], Déli-Sark [South Pole], Északi Víznyelő Gerince [Northern Sinkhole Ridge], Északi Víznyelő [Northern Sinkhole].
Adatok:
Fél nagytegely | 5 263 138 304 m | |
Apoapszis | 6 315 765 980 m | |
Periapszis | 4 210 510 628 m | |
Pálya excentricitása | 0.2 | |
Pályahajlás | 7.0 ° | |
Periapszis szöge | 15 ° | |
Felszálló csomó hossza | 70 ° | |
Valódi anomália | 3.14 rad (at 0s UT) | |
Keringési idő | 2 215 754 s | |
102 d 3 óra 29 perc 14.2 s | ||
Szinodikus keringési idő | 2918346.4 s | |
Pályasebesség | 12 186 to 18 279 m/s | |
Fizikai jellemzők | ||
Egyenlítői sugár | 250 000 m | |
Felszín területe | 7,8539816×1011 m2 | |
Tömeg | 2,5263617×1021 kg | |
Gravitációs paraméter | 1,6860938×1011 m3/s2 | |
Sürűség | 38 599,963 kg/m3 | |
Felszíni gyorsulás | 2,70 m/s2 (0.275 g) | |
Szökési sebesség | 1 161,41 m/s | |
Forgási idő | 1 210 000,0 s | |
56 d 0 óra 6 perc 40 s | ||
Nap hossza | 2 665 723,4 s | |
123 d 2 óra 28 perc 43.4 s | ||
Forgási sebesség | 1,2982 m/s | |
Szinkronpálya | 18 173,17 km | |
Hatássugár | 9 646 663,0 m | |
Légköri jellemzők | ||
Légkör jelenléte | × Nem | |
Tudományos szorzó | ||
Felszín | 6 | |
Közeli űr | 5 | |
Távoli űr | 4.5 |
Forrás cikk: Kerbal/hu wikipédia