–Moho

Az elnevezése valószínűleg a „Mohorovičić felület” kifejezésből származik, ami nem más, mint a földkérget és a köpenyt elválasztó vékony réteg. Az is elképzelhető, hogy kerbál tudósok nevezték el így, mivel azt hitték, hogy lávaóceánok és lávafolyók találhatók a felszínén.
moho
Moho felszínét világosbarna fennsíkok és sötétbarna árkok tarkítják. Sűrű, kráterekkel borított felszíne – még ha nem is rendelkezik annyival mint Kerbin vagy Jool holdjai – erózióra utal. Mivel közel kering Kerbol-hoz, az ár-apály erők valószínűleg időszakos vulkanikus tevékenységet okoznak, melyek feltöltik a krátereket. Az időszakos vulkanikus tevékenység bizonyítéka, hogy megszűnt a 0.18-as verzió kiadásában, utalva arra, hogy Moho-t éppen akkor fedezték fel, mielőtt ez a tevékenység megszűnt volna. Moho mindkét sarkpontján egy-egy szűk és mély kráter, vagy ahogy gyakran nevezik – „víznyelő” [Sinkhole] található. A jelenlegi elemzések szerint az északi kráter mélysége körülbelül 5 km. Sajnos a mérésre használt szonda megsemmisült az egyre jobban szűkülő falak között, mielőtt leért volna a legaljára. További három szondát küldtek le, hogy 100 méteres pontossággal meghatározzák a mélységet, végül az utolsónak sikerült is ezt 4,6 km-ben megállapítania. Feltételezik, hogy ezek az árkok szunnyadó vulkánok kürtjei, de ez még megerősítésre vár.

moho 2

A Moho viszonylag sok, számszerűen 12 tájegységgel rendelkezik. Az Ike mellett az egyike annak a két égitestnek amelyiknek különböző északi- és déli-sarki tájegysége van. Az északi sarkon egy nagy „víznyelő” található amelyt csak Nagy Víznyelőnek [Northern Sinkhole] neveznek.

Tájegységek

Felföldek [Highlands], Középföldek [Midlands], Központi Alföldek [Central Lowlands], Nyugati Alföldek [Western Lowlands], Dél-Nyugati Alföldek [South Western Lowlands], Dél-Keleti Alföldek [South Eastern Lowlands], Kisebb Kráterek [Minor Craters], Kanyon [Canyon], Északi-Sark [North Pole], Déli-Sark [South Pole], Északi Víznyelő Gerince [Northern Sinkhole Ridge], Északi Víznyelő [Northern Sinkhole].

Adatok:

Fél nagytegely 5 263 138 304 m
Apoapszis 6 315 765 980 m
Periapszis 4 210 510 628 m
Pálya excentricitása 0.2
Pályahajlás 7.0 °
Periapszis szöge 15 °
Felszálló csomó hossza 70 °
Valódi anomália 3.14 rad (at 0s UT)
Keringési idő 2 215 754 s
102 d 3 óra 29 perc 14.2 s
Szinodikus keringési idő 2918346.4 s
Pályasebesség 12 186 to 18 279 m/s
Fizikai jellemzők
Egyenlítői sugár 250 000 m
Felszín területe 7,8539816×1011 m2
Tömeg 2,5263617×1021 kg
Gravitációs paraméter 1,6860938×1011 m3/s2
Sürűség 38 599,963 kg/m3
Felszíni gyorsulás 2,70 m/s2 (0.275 g)
Szökési sebesség 1 161,41 m/s
Forgási idő 1 210 000,0 s
56 d 0 óra 6 perc 40 s
Nap hossza 2 665 723,4 s
123 d 2 óra 28 perc 43.4 s
Forgási sebesség 1,2982 m/s
Szinkronpálya 18 173,17 km
Hatássugár 9 646 663,0 m
Légköri jellemzők
Légkör jelenléte × Nem
Tudományos szorzó
Felszín 6
Közeli űr 5
Távoli űr 4.5

Forrás cikk: Kerbal/hu wikipédia

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .